Szeretném, ha nem csak öncélú irogatás lenne, saját magam szórakoztatására ez a blog, de szeretnék segíteni azoknak, akik velem hasonló cipőben járnak, és ez a cipő sokszor baromira szorít. Megosztom egy- egy napunk menetét, hátha valakinek segítség, a több gyerekes téboly túlélésében.

Sok dolgot már a tőlem profibb anyatársaktól tanultam, mit hogyan érdemes, hogy jusson is és maradjon is idő mindenre. Mikor elkezdtem az "egyedül elindulunk valahová" ahova időre oda kell érni, volt hogy másfél óra volt mire elkészültünk. Ez most se sokkal rövidebb, csak mivel nyár van, az öltözés reggel kimerül max 10 percben hármunknak. Apuci vagy nincs itthon, vagy alszik, úgyhogy olyan reggel, mikor ő is velünk jön, egyrész kb soha napján kiskedden, vagy az elkészülés idejének legnagyobb szabotőre, mert mindig rá kell várni. Úgyhogy ezt az apróságot most nem említem. Mikor még csak készültem visszamenni dolgozni, de már felvették a kicsit (hamarosan középsőt) a bölcsibe, szinte stopperral mértem kinek mennyi idő kell. Az alapelvem, hogy reggeli nélkül nem indulunk el. MÉg jó lenne ha a fogmosás nélkül nem indulunk el is összejönne, de amíg még a kicsi kb a reggelire esik be a bölcsibe, addig sok értelmét nem látom. Mert utána ott úgyis mos fogat. Ez ami nálunk pl. sehogy nem akar összejönni. Reggel én kelek elsőnek, jó 30 perc kell mire emberi formát öltök, de az elmenős ruhát utoljára én veszem fel, mert különben a kis kosztüm keményen kakaós csigás lenne, és akkor meg még azon is idegeljem magam, hogy át kell öltözni, és jajj anyám mit vegyek fel. Itt jegyzem meg, hogy este mindent kikészítek. Télen volt hogy a csizmákat uccsó pillanatban pucoltam indulás előtt reggel, de volt hogy nem marad már arra se idő:( Általában mire én elkészülök G. már fent van, és vagy követ mindenhova, és a készülődésem az ő kergetőzéséből áll, de ideális esetben az ágyában vár, míg bemegyek, általában már ébren. Nála aztán ahogy a kedve szottyan, úgy sikerül a reggel. Ha átázott a pelus, akkor egyből felöltözünk. Ilyenkor van hogy kétszer, mert persze leeszi az elmenős cuccát. Máskor egyébként pizsiben esznek, amit persze van hgoy leesznek, de mivel még a pelusos korszak van, (nagynál végre nem.. és ő már ügyesen eszik) így minden nap kell pizsit mosni, így nem gáz ha leeszi. REggeli után pisi, vagy nem... Aztán ha még nem öltözött fel addig, akkor reggeli után öltözünk, és játék amíg mindenki el nem készül. Többször figyelmeztetem őket, hogy mikor én indulok fogat mosni, akkor már venniük kell a cipőt. Persze G. sokáig kellett öltöztetni, de most már 3 éves, és mindent egyedül felvesz, sőt kiakad ha segítek. Kicsi D. meg kb a 10. ébresztésre hajlandó előjönni, kisebb zsarolás és veszekedés árán, a reggelit gyorsan megeszi, pisi fogmosás öltözés az ő menete, és utána játék. Ha nagyon elhúzták az időt akkor nincs játék csak nag ykapkodás. Nekem jó 30 perc kellett mire odaértünk az oviba-bölcsibe és onnan ki a buszra. De aki kocsival jár dolgozni, annak persze biztos sokkal gyorsabb. De min 1-2 hónappal korábban érdemes kialakítani a rutint, hogy a kedves anyuka már nem az első nap késéssel kezdjen az új vagy régi munkahelyén. Délután egyébként én mindig a nagyért mentem elsőnek, mert ha fordítva csináltam, akkor a kicsit kergettem az ovi folyosón, meg reggel is ez van, még most is. Bár most egyszerre mennek be, de a nagy elfut a szandiért, addig a kicsit elkezdem öltöztetni, vetkőztetni, és mire elkészülünk, már a nagy is átöltözik, ha meg nem, akkor külön viszem be őket. Ez is gyerek függő, mert nekem a kicsi magától bemegy vissza se néz, D. meg majdnem sír hogy neki miért kell bemenni... 

Este :

Ha egyedül vagyok velük akkor a nagy fürdik előbb, és játszik amíg a kicsit fürdetem. De ilyen csak zuhanyoznak. Ha van segítség, ne adj isten apuci itthon van, akkor egyszerre fürdenek, és akkor a kicsit veszem ki előbb. Öltöztetem, és ő még kap tejitalt az ágyban. Ha kegyelmes napunk van, bele is alszik:)) Mikor még őt szoptattam, akkor is így vált be, hogy a nagy fürdőtt, és addig a kicsi elvolt.  Aztán mivel ő hamar megtanult egyedül aludni, így az ágyában megengedtük hogy játszon, amíg a kicsi fürdött meg szopizott. És utána neki mese. Most már fürdés után egyből ágy mind a kettőnek, egyiknek tejital, és ha nem alszik el, mire megissza már elkészül a nagy is, és akkor onnantól már nincs kijárkálás. Mese, éneklés, végtelen ideig, és mikor már annyira kóma a kicsi, hogy ott lehet hagyni akkor kijövök. Ha D. kéri, akkor még oda bújok hozzá neki is külön énekelek, de próbálom rövidre zárni, mert  a szivatósabb estéken nekem csak ezután jön a vacsora, így volt hogy fél 10kor vacsiztam rendszeresen. És ebbe a menetbe hamarosan bele kell kalkulálnom még egy aprólábút is, az majd külön hétpróba lesz, de majd csak megoldom. Előbb utóbb úgyis elalszanak:))